Bizonyára te is szereted, ha elismernek, észreveszik az erényeidet, elárasztanak bókokkal. Szerintem ez nagyjából mindenkire igaz lehet. A világ azonban sajnos távolról sem úgy működik, hogy az emberek egymás pozitív tulajdonságait fürkészik, sőt. Mintha kötelező lenne lenézni, leszólni, odamondani, és persze mindent jobban tudni a másiknál.
Nem szeretnék mély pszichológiai elemzésbe kezdeni, hogyha ez nagy dózisban fordul elő egy adott személy esetén, akkor neki valószínűleg önmagával kéne inkább tisztában lennie, vagy hogy miért nem lehet biztatni a másikat, vagy inkább az erényeit vizsgálni az örökös problémakeresés helyett.
Álszent lennék, ha így tennék, mivel én magam is követek el hibát, ítélek meg idejekorán másokat, ne adja ég, valakinek a negatív tulajdonságait domborítom ki.
Megfigyelésem szerint ebbe alkalmanként önigazolás is belejátszik. Ha hamarabb, vagy föltűnőbben szólja le egyik ember a másikat, akkor a többiek úgy érezhetik, az elsőnek van igaza vagy legalábbis okosabb, jobban csinálja az adott dolgot, mint a másik. És kevesek erőltetik meg magukat annyira, hogy esetleg a védelmébe keljenek a leszólt figurának. Maximum akkor, ha a véleményalkotóval haragban vannak, és várják, hogy beleköthessenek vagy azzal azonosulnak valamiféleképpen, akit éppen ekézett az első tag.
A biztatást, a pozitív visszajelzéseket legtöbbször a közeli hozzátartozóktól, így a párodtól várod. Benne bízol, hiszed, hogy azért van veled, mert szeret, ezért valószínűleg nem akar megbántani.
És most becsuktam a mesekönyvet, mert a tökéletes idill lefestésének ezzel vége.
Ez ugyanis rendszerint másképp működik. Vannak veszekedések, viták, összezördülések, kisebb mosolyszünetek, és számtalan jó és rossz tulajdonság, ami felszínre kerülhet a párkapcsolatod során. Ezekkel vagy meg kell tanulnod együtt élni, kompromisszumot kötni (már, amivel lehet persze) és így tenni közösen értékessé a kapcsolatot, vagy számolni azzal, hogy elhidegültök, és az, ami korábban melegséggel töltötte el a szíveteket, az idővel csak egy lájkot kapna, ha a kapcsolatotokat a Facebookon élnétek.
Ahhoz, hogy értékeljenek, először magadat kell értékelned.
Ha szükséges, a társadtól függetlenül is képesnek kell lenned arra, hogy fölturbózd az önértékelésedet. Ha mindenképp rá van szükséged a rendeződéshez, beszéljetek az esetleges problémákról, ami amúgy minden esetben becsülendő és ésszerű próbálkozás a nehézségek tisztázására.
Te is értékeled őt?
Nem szabad elfelejtened, hogy a párkapcsolat rajtad is múlik. Szóval neked is értékelned kell a másikat. A cselekedeteit, a próbálkozásait, esetleg azokat a dolgokat is, amelyek talán gyerekesnek tűnnek (győzött a videójátékban, megszerelt valamit). Lehet, hogy azt mondod magadban arra az adott cselekedetre, hogy a minimum, és meglehet, igazad van, de ne erre koncentrálj. Gondolj a hosszútávú célra. Ami az, hogy ő is örül, amiért megdicsérted, ezért elégedettebb lesz, könnyebben dicsér meg Téged, így rendezettebb lesz a kapcsolatotok.
És, hogy mit tegyél azzal a férfival, aki jó ideig nem értékel Téged?
Ha egy pasi nem értékel, azt kezeld mértékkel, mert okosan ekképp kell, majd fordulj felé fenékkel.
Ennyi.
Egy gyors lájk belefér, hogy ne maradj le a következő cikkről?
Akkor... >>> Kattints ide <<<
Legyél hipnotikus csábító! Avagy a vágyfokozás 52 kevésbé ismert módszere;)
Kommentek