Alaphelyzet: egy nő összejön a férfival. A kapcsolatból születik egy gyermek. Az amúgy is se veled se nélküled viszonyt néhány éven belül befejezik, és eldöntik, egymás nélkül folytatják. A férfi éli az életét, új barátnője lesz, a nő eközben egyedül a gyereknevelésre koncentrál. Aztán történik valami. Megváltoznak a körülmények.
Mi történik?
Az apa szakít a barátnőjével, és hirtelen bejelentkezik a gyerekért. Sűrűbben látná, drágább ajándékokat vesz neki, és persze megtiltja, hogy a volt párja új pasija a gyerek közelébe menjen.
Megkezdődik a hajsza.
Először kiakadás, mégis hogy képzeli a nő az új kapcsolatot. Aztán fenyegetőzés, hogy jogi úton elveszi tőle a gyereket. Majd könyörgés a visszafogadásért, a családegyesítésért. Ha nem jár sikerrel, minden létező módon (barátok, munkahely) a nő bemocskolása. Esetleg családtagjainak küldött becsmérlő üzenetek, végül az új pasi fenyegetése. Legaljasabb esetben a gyerek szorongatása, leszidása, hogy távol tartsa volt barátnője új pasijától.
“Én vagyok az apád. Ő egy senki. Ne fogadj el tőle ajándékot.”
Biztosan kell döntenie az új párját illetően. Valóban olyan embert kell hazavinnie, akiben megbízik. Akire akár a gyermekét is rábízná. Emiatt nehezebben randizik, és sokkal óvatosabban választja meg a partnerét, de annál értékesebb lehet számára a kialakult kapcsolat. Ha valóban fontosak egymásnak akkor meg kell nyugtatnia az új pasit, biztosan őt akarja, a régi, annak ellenére, hogy a gyerekének az apja, nem kavarhat bele az életükbe, nem szándékozik visszatérni hozzá.
Ha a fenyegetések átlépnek egy határt, vagy tartósak maradnak, keressen fel ügyvédet. Ő ugyanis korrekten fölvilágosítja, hogy mit tehet a gyerek apja, mire lehet jogosult, és mire nem, illetve abban is segíthet, hogy a fenyegetéseket hogyan kell leszerelnie. Sokkal okosabb meglépni egy konzultációt, mint heteket/hónapokat idegeskedni, amire az új kapcsolat is rámehet.
Az ő lelki harmóniájának megteremtése a lényeg, ami eleve egy válás után nehézkesen megteremthető. Viszont nem egy szakember ért egyet abban, hogy a gyereknek maga a válás kisebb trauma, mint a szülők veszekedésének akár rejtett feszültségének, nyílt szenvedésének hallgatása. Ő a legártatlanabb szereplő, akit mindenkinek kötelessége a tőle telhetően megvédeni, akár saját igényeket is félredobva.
A nő exének gyerekre gyakorolt lelki terrorjának kivédésre választhat egyrészt jogi segítséget, másrészt pszichológus szakértelmében is bízhat. Ha látja, hogy a gyerek bezárkózik, se az apjával se a nő új párjával nem kommunikál szívesen, vagy érezhetően kerüli az apjával való kommunikációt, (nem veszi fel a telefont, úgy csinál, mintha nem hallaná a hívását), vagy beszéljen vele, vagy egy szakértővel.
Persze a legjobb, ha a volt párjával igyekszik rendezni a kapcsolatot, mindent megtesz azért, hogy a lehető legnyugodtabban kezeljék a helyzetet, és engedje őt továbblépni. Általában sajnos azok a férfiak, akik a fenti szintig elmennek, nem nagyon térnek jobb belátásra annak ellenére, hogy ők maguk nem tettek eleget a család egyben tartásáért, vagy egyenesen ők szakítottak a nővel. Őket a fenti módon kell kezelni.
A legnehezebb az apa védelmére kelni, miközben aljasságokat követ el. Egy darabig, amíg megy, a nő ne szidja a volt pasiját a gyerekének, mert azzal nehezítheti az apjával való normális kapocs kialakítását. És végképp ne kerüljön a két szülő közé, mint egyfajta fegyver, ne legyen egymás gyalázásának szócsöve.