Ha családi probléma merül föl, legtöbbször az apákat veszik elő. Túl sok munka, kevés segítség otthon, minimális gyerekre fordított idő. Úgy tűnhet egy apa bármit tesz, mindenképpen kevés lesz egy anya cselekedeteihez képest.
Legalábbis ez az átlagos vélemény, ami sajnos sok esetben igaz is.
El kell fogadni, hogy senki sem szeret ugyanúgy. Ahogy egy lányt gyerekkorától kezdve másképpen “vizsgálnak, viselkedés, illem és egyéb társadalmilag elvárt szempont szerint, mint egy fiút, úgy felnőttkorban is élni fog ez a különbség. Egy nőtől a családi életben is alapból többet várnak el, mint egy férfitól.
Vigye a háztartást, nevelje a gyereket, menedzselje a családot, és persze tartsa meg a lánykori alakját. Ez a társadalmi alapbeállítás. Meg az, hogy a férfi dolgozik, keresi a pénzt, és maximum szerelési munkákat vállal otthon. Ezzel letudta a kötelezőket. Nyilván régies hozzáállás, de sokan így gondolkodnak.
Emiatt a férfi is úgy érezheti, hogy a munkával, és a néhány egyéb teendővel kipipálta a családi kötelességeket.
A gyerek érzelmi életével való foglalkozás például általában a nőre testálódik, ami döntő lehet az apák általános megítélésében
Az Apák többsége kevésbé ügyes ebben, de ez is a társadalmi kiindulóponthoz tartozik, miszerint a fiúnak keménynek kell lennie, minden sérelme katonadolog, és az érzelmekről beszélni nem férfihoz méltó. Azonban pont ez lehet a legnagyobb különbség az anya és az apa megítélésében. Amire a gyerek a leginkább emlékszik az a ráfordított idő. Még akkor is, ha esetleg sok nevelési célzatú üzenet érkezzen is az apjától, akkor is megmarad, hogy vele foglalkoztak.
Az Apának sem lenne más dolga, mintsem, hogy jelen legyen.
Ez azonban nehéz, ha a munkával való takarózás folyamatosan a férfi élete részévé válik. Ha meggyőzi magát, hogy a sok munka elegendő magyarázat rá, miért nincs jelen eléggé a család életében.
A férfi túl önző, hogy jó apa legyen?
Hogy a férfi önzőbb lenne a nőnél, szerintem nem egyértelmű. Az viszont talán általánosságban elmondható, hogy a családi teendőkkel járó monoton életvitelt, a folyton fölmerülő problémákat, lelki tusákat a férfi kevéssé tűri. Hajlamos a menekülésre. Elhanyagolva érzi magát, még akkor is, ha a gyerekről van szó. És, hogy a menekülés merre vezet, az sajnos változatos lehet.
Sok esetben tehát jogos a kritika az apák felé, de az is elvárható lenne, hogy a nők, az anyák jobban segítsék az apákat a gyerek előtt, mintegy felépítve őt. Hogy ne az alakuljon ki benne, apa minden lépése tragédia.
Egy gyors lájk belefér, hogy ne maradj le a következő cikkről?
Akkor... >>> Kattints ide <<<
Legyél hipnotikus csábító! Avagy a vágyfokozás 52 kevésbé ismert módszere;)
Kommentek