Képzeld el, hogy nyugodtan sétálsz az utcán, és a következő pillanatban egy autó rohan fel a járdára, mert a sofőr csak úgy tudja elkerülni az ütközést. Centiken múlik, hogy elsodorjon. Ha ilyen történne, a pulzusod az eset után minden bizonnyal az egekbe szökne, és kapkodnád a levegőt, mintha kiadósat sprinteltél volna. A probléma akkor keletkezik, ha a fizikai reakciók mindenfajta pánikot okozó külső körülmény nélkül következnek be. Magyarán, „semmi okod” a pulzusemelkedésre, a kapkodó légzésre, mégis ezt érzed. Ha éltél már át hasonlót, tudod, mire gondolok. Van, hogy a tünetek köthetők bizonyos eseményekhez, vizsga, felvételi, állásinterjú, nehezebb időszak, ám legtöbbször alattomosan kúsznak az ember életébe. Többek között hosszan tartó szorongás eredményeként bukkan elő bármilyen formában, de ennél sajnos mélyebb kutakodásra lehet szükség, mert legtöbbször nem mutatkozik meg ennyire egyértelműen.
- Mellkas szorítás,
- szívdobogásérzés,
- szédülés,
- izzadás,
- remegés,
- ájulásérzés,
- a tested idegennek való megélése, de okozhat
- gyomorpanaszokat,
- izommerevséget.
És a legszomorúbb, hogy mindennemű szervi probléma nélkül az agy simán képes előidézni bármelyik fent felsorolt tünetet. Persze inkább így álljon a helyzet, mintsem fizikai megbetegedéssel kelljen számolni
Habár úgy tűnhet, az megfoghatóbb, és a gyógyulás is hatékonyabban mérhető, ne kívánd ezt magadnak.
Hogyan segíthet egy Nő a pánikbeteg férfin?
Talán fölöslegesnek tűnhet a nemek közti különbségtétel, azonban az alaptéma révén fogjuk meg ebből a szempontból a témát. Egy nő ugyanis hamarabb képes talán! felvállalni a gyengeséget egy férfihoz képest. Bár sokaknál épp fordítva zajlik az ilyesmi. És a nő az, aki megrázza magát, és a következő feladatára koncentrálva kikapcsolja a pániktüneteket, majd megy a dolgára.
Nincs gyenge és erős. A pánikbeteg nem automatikusan gyenge, hisztigép vagy szimplán idióta
Pszichiáter weboldalán olvastam, hogy ahogy nem lehet a szívinfarktust sem erős akarattal leküzdeni, úgy a mentális gondokra is igénybe kell venni az orvosi segítséget. Ha azonban erre nem sikerül rávenni a pasit, aki egyre makacsabbul ragaszkodik a pániktünetek miatt a drasztikusabb gondolatvilágokhoz, a nő ösztönözheti, hogy vizsgáltassa ki magát. Fizikailag.
Első körben kérj átfogó egészségügyi vizsgálatot, akár terheléssel kiegészítve. Ezzel megnyugtathatod magad, minden rendben az egészségeddel. Ne olvass internetes fórumokat, ne kutass betegségek után, ha bármilyen weblapot felkeresel, az mindig pozitív legyen. Előremutató gondolatokat tartalmazzon.
És miután rendezte magában, hogy nincsen semmi gond, a racionalizálás eszközével (“Kivizsgáltak. Minden rendben. Ezek a tünetek csak pszichések“) továbbléphet. Ha azonban nem változik a helyzet, és szinte minden nap a sürgősségin kötne ki szíve szerint, nem tud bemenni a boltba, utazni, elmenni otthonról, és a mindennapi életminőségét drasztikusan lerombolja a pánik, ragaszkodjon hozzá a nő, hogy a pasi forduljon segítségért.
Mit mondjon neki?
Nem szégyen segítséget kérni!
A pánikbetegség nem egyenlő a gyengeséggel. Nyilván senki nem rohan orvoshoz úgy általában véve sem, pszichológushoz, pszichiáterhez, lelki coach-hoz különösen „kényelmetlen” ellátogatni. Legalábbis az emberek zöme így éli meg. De kérdem én.
- Mi lenne, ha úgy tekintenél a pszichológusra, mint a lelked edzőjére?
- Az emberek fölvállalják, sőt, néha büszkélkednek vele, hogy személyi edző segíti a fejlődésüket. Akkor miért lenne szégyen, ha a lelküknek, a pszichéjüknek lenne szüksége támogatásra?
- Ettől nem válnak „őrültté”, „bolonddá”. A lelki coach abban is segíthet, hogy hatékonyabban lazuljanak el, pihentetőbbé váljon az alvásuk, mosolygósabban menjenek munkába, mert képesek meglátni a jót az életben.
Mindemellett persze fontos a türelem, és a nő, mint társ racionális viselkedése is. Támogassa a párját, hallgassa meg, de nem kell felülnie a pánikvonatra. Esetleg a pasi “háta mögött” szerezzen információt a betegségről, hogy biztosítsa magát a tünetekről, és esetleg képessé váljon megkülönböztetni a valóban aggasztó tüneteket a pánikrohamoktól. Eme képességre bizonyos idő elteltével alapból szert tehet.
“6 hónapig minden nap azt hittem, meg fogok halni”
Vagy legalábbis biztosan orvosi segítségre lesz szükségem. Amikor bevállaltam, hogy beszélek erről szakemberrel, már néhány alkalom után javult a helyzet. Nem először hallotta ezeket a tüneteket, és tekintve, hogy túl voltam már néhány fizikális vizsgálaton (labor, kardiológia, neurológia..), amely szerencsére negatív leleteket eredményeztek, könnyen haladtunk előre pusztán a lelki területtel.
A társam segített. Nem pánikolt, hajlandó volt meghallgatni a tüneteket akár tucatjára is (igaz, igyekeztem nem terhelni őt), viszont kellő higgadtsággal kivárta, amíg túl vagyok az aktuális “rohamomon”. És sem előtte, sem utána nem gúnyolódott rajtam, és nem is fordította ellenem a problémát, például azzal, hogy biztos miatta alakult ki az egész, ő tehet róla. Stb.
Összegezve:
Fizikális vizsgálat. Ha nincs gond, és az életminőséget, a munkavégzést, a mindennapokat döntően megnehezíti az állapot orvosi segítség.
A nő maradjon higgadt, és együtt érző, de olykor kellőképp határozott, ami nem kiakadást, hanem tárgyilagos megoldásjavaslatot jelentsen.
Egy gyors lájk belefér, hogy ne maradj le a következő cikkről?
Akkor... >>> Kattints ide <<<
Legyél hipnotikus csábító! Avagy a vágyfokozás 52 kevésbé ismert módszere;)
Kommentek